UZSOKI





Kedvezményezett:
Budapest Főváros Önkormányzata
1052 Budapest, Városháza u. 9-11.
www.budapest.hu



Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
Infovonal: 06 40 638-638
www.ujszechenyiterv.gov.hu

UZSOKI UTCAI KÓRHÁZ MÚLTJA ÉS JELENE

A Kórház története szorosan összefügg a hazai társadalombiztosítás fejlődésével. Kezdetben a társadalom-biztosítottak hospitalizációja bérelt kórházi ágyakon történt. A fizetőképes betegekre orientált intézetek még a sebészeti ellátást igénylő betegek felvételét is halogatták. A biztosítottak számának emelkedése az ellátási gondokat egyre fokozta. Az 1927. évi XXI. számú törvény egységes társadalombiztosítást rendelt el, és 1928-ban megalakult az Országos Társadalombiztosító Intézet -OTI - saját bevételi forrásokat irányító Önkormányzattal. Az OTI a munkásbiztosítottak igényeinek megfelelő saját kórházat kívánt létesíteni, ezért 1926-ban megvásárolták az Uzsoki u. 29. (eredetileg Jókai u. 29) szám alatti Leány Árvaház épületét. Az 1901-ben Ullman Sándor és Házmán Aladár tervei szerint létesült 14 000 m2 alapterületű épület négy sarkán műtőket, kezelőket és 20-30 ágyas kórtermeket létesítettek. Kórházi funkciók ellátására adaptálták az építményt az akkori lehetőségek szintjén. 1927. május 18-án 499 ággyal a Központi Kórházat a kormányzó nyitotta meg. Első igazgatója Dr. Lévai József sebész főorvos udvari tanácsos lett 1929-ig.

A megnyitás éveiben az ágymegosztás a következő volt:

  • Belgyógyászat 130 ágy
  • Sebészet 211 ágy
  • Urológia 25 ágy
  • Orr-Fül-Gége 22 ágy
  • Nőgyógyászat 38 ágy
  • Szülészet 26 ágy
  • Bajmegállapító 33 ágy
  • Rádium 14 ágy

A Sebészeti Osztály keretében 50 ágyon traumatológiai betegeket láttak el. Emellett Röntgen Osztály, Kémiai Laboratorium, Fizikotherápia, Pathológia és Gyógyszertár működött az épületben.
Rövidesen megindult a szomszédos telkek, épületek megvásárlása a bővítés érdekében. 1930-ban Dr. Tasnády- Székely Béla nőgyógyász főorvost nevezték ki igazgatónak, aki kiemelten fejlesztette a műtőket és egyéb korának megfelelő eszközökkel látta el a Kórházat. 1932-ben Onkoradiológiai Szakambulancia létesült, és az Intézet már nagy műtéteket is vállalt, és évek alatt jó hírnevű lett.

A II. világháború alatt az önkormányzati jogot felfüggesztették. A front előretörésével a Kórház szovjet katonai intézményként működött. Így a Telepes utcai épületében 40 ággyal szükségkórház volt 10 hónapon át a nagy épület visszaadásáig. A ideiglenes Nemzeti kormány a pénztár önkormányzati jogát visszaállította, és megindulhatott a gyors helyreállítás. 1949-ben a MÁV és a fegyveres testületek kórházainak kivételével valamennyi kórházat egyesítettek, állami tulajdonba vettek, így a ház kezelését a XIV. kerületi Tanácsra bízták. 1948-57 között a költségvetési gazdálkodás lelassította a fejlődést, bár az államosításban érintett egyházi intézményeket (Amerikai út 55. sz. alatti Szeretet Kórház Tüdőgyógyászata) is az Uzsokihoz csatolták.

1956-os forradalom alatt jelentős számban teljesítettek sérült ellátást.

1957-től Dr. Szántó Sándor tüdőgyógyász főorvost nevezték ki főigazgatónak, mely új korszakot jelentett a kórház életében. Az épület belső felújítása, a műszerpark bővítése, sugárforrás létesítése, új Központi Labor kialakítása, illetve a Mexikói u.67 sz. alatti Orthopedia és Utókezelő létesítése bővítette a Kórház kapacitását és sikerét.

1977-ben a fekvő- és járóbeteg ellátást egyesítették, majd a sebészeti osztályokat is összevonták.

1982-1990-ig Dr. Szendrényi János főorvos vezette a kórházat, irányítása alatt a kórház modernizálása sikeresen zajlott. Nagy lépést jelentett a háromszintes Onkoradiológiai hotel, továbbá az ide telepített kezelő építése. Elkészült az Örs vezér téri Szakrendelő is. Kiemelkedő esemény volt az Urológiai Osztály hotelrészének teljes átépítése, korszerűsítése. A rendszerváltás szakmapolitikai változásai és következményei kórházunkban is új helyzetet teremtettek.

1990-ben Dr. Szegedy László ideggyógyász főorvost választották igazgatónak, akinek a legfőbb feladata a finanszírozási feltételeknek való megfelelés és a likviditás megőrzése volt. A Kórház kapacitása a visszaadott egyházi területek hiányában szükségszerűen csökkent és egyre nyilvánvalóbb lett a fejlesztések hiánya. Ebben a helyzetben Budapest Főváros Önkormányzata szakmai vezetése elfogadta az intézmény teljeskörű rekonstrukciójának szükségességét. A kórház több szakaszos felújítását irányozták elő. Ennek első üteme egy új műtéti és diagnosztikai épület felépítését tartalmazta. 1995-ben az első beruházáshoz nem sikerült állami támogatást szerezni.

1995-ben Dr. Golub Iván belgyógyász osztályvezető főorvost - független főigazgatói pályázat nyerteseként - nevezték ki. Az új intézeti irányítás struktúrában sikerült megőrizni a konszenzuális kórházigazgatás előnyeit és a kollektív vezetés tartalmi elemeit. A Kórház folyamatos fejlesztésének egyik kiemelkedő pontja a 2002-ben átadott manuális diagnosztikus blokk. Az új épületben a központi műtőblokknak és diagnosztikus részlegének, a központi sterilizálónak, konyhaüzemnek és a műtéti jellegű szakmák mintegy 200 ágyas hotelrészlegének biztosított korszerű elhelyezést. A kórház rekonstrukciója során az intézmény ágyszáma nem növekedett, de a betegek ellátása és a működési feltételek az évezred európai színvonalának is megfelelnek.

A területi járóbeteg-és alapellátás közel másfél évtizede a XIV. kerületi Önkormányzat felügyelete alatt működik. A fekvőbeteg-ellátás területi kötelezettségének tudatában - a korábbi közös ellátási hagyományokra támaszkodva - megújított együttműködési megállapodásra és összehangolt szakmai tevékenységre törekedtünk a kerületi Önkormányzattal. A kerületi egységes betegellátás szakmai érdekeit messzemenően szem előtt tartva a szoros gyakorlati együttműködést a jövőben is kiemelten fontosnak tartjuk betegeink érdekében. A Fővárosi Önkormányzat Uzsoki utcai Kórháza - hagyományaihoz híven - a főváros és a XIV. kerület betegeinek egészségügyi ellátását kívánja szolgálni a jövőben is.